Komfortos, de vajon egészséges-e napjaink otthona?
Mit mond erről a komfortelmélet?
Napjaink nagy részét zárt terekben töltjük, legyen szó iskoláról, munkahelyről, vagy az otthonunkról. Ezért mindent megteszünk annak komfortjáért és kényelméért, azonban nem biztos hogy minden választásunk maradéktalanul szolgálja egészségünket.
Azt tudjuk, hogy a falak, vagy a nyílászárók tökéletes szigetelése (elegendő és rendszeres szellőztetés hiányában) milyen levegő romláshoz és mikroorganizmusok elszaporodásához vezethet az enteriőrben.
De azt tudjuk-e, hogyan változik egy lakás levegőjének minősége a gyakori szellőztetés során?
Hogy hogyan hat ez az allergiások egészségi állapotára nyáron? Vagy télen a gyakori szellőztetés hiánya miatti penészedés és gombásodás hogyan rontja az asztmások és egyéb krónikus légúti betegséggel küzdők állapotát?
Hogyan hat a különböző hűtő és fűtő készülékek által keltett légmozgás, vagy a gyors kereszthuzatos szellőztetés az idősebbek ízületeire, vagy a gyerekek érzékeny füleire?
Tavasszal, nyáron a pollenszezonban az allergiások rendkívül szenvednek a levegőben szálló apró pollentől, kiváltképp fontos számukra a tiszta levegő otthon.
Ősszel pedig a hűvös esős, párás időben pedig még inkább felerősödnek az ízületi és légúti panaszok, köztük az egyik leggyakoribb légzőszervi betegség, az asztma tünetei.
Egy maximálisan szigetelt, de nem ideálisan szellőztetett házban megnő a levegő páratartalma, ami jelentősen felerősíti az asztma tüneteit. A megnövekedett páratartalom egyrészt közvetlenül irritálja a légutakat, másrészt mivel a magas páratartalom emeli a levegőben keringő pollenek és egyéb szennyeződés szintjét is, így közvetetten is befolyásolja az ott élők egészségét és komfortérzetét.
A párás levegő belélegzése már önmagában is a légutak beszűkülését okozhatja, emellett azonban kedvező környezetet teremt a különféle penészgombák és a poratkák megtelepedéséhez, elszaporodásához, így súlyosbítva a sokakat érintő légzőszervi betegség tüneteit.
Ehhez a témához kapcsolódóan először beszéljünk az SBS-ről (SBS) – angolul, vagyis a Sick Building Syndrome, azaz Beteg Épület Szindróma
Mitől beteg egy épület?
Amikor egy új otthon létesítése, vagy egy meglévő, rossz energetikájú lakás/ház felújítása kerül szóba, a legtöbben elsősorban az energiahatékony megoldásokra fókuszálnak: a fűtéskorszerűsítésre, szigetelésre, nyílászáró cserére. Azonban ezekkel „pusztán” energia felhasználás szempontjából sikerül ideális megoldást kialakítani, az enteriőr egészséges klímája a közérzetünk, a levegőnk minősége, a vizuális és akusztikus komfortunk még kielégítetlen marad.
Az utóbbi évek innovatív építőanyagai, építési technológiái és épületgépészeti rendszerei óriási változásokat hoztak esztétikailag, kiemelkedő helyet foglalnak el a kortárs építészet által preferált üveg homlokzatok / függönyfalak, valamint az ezek statikus volta miatt a klímarendszerek.
Azonban levegőminőség és a komfort szempontjából a pusztán a klímás rendszerekre támaszkodó modern épületek egyértelműen hordozzák a „beteg épület szindróma” tüneteit.
Az állandó légmozgás keltette huzat, a kiszáradt levegő, és a folyamatos monoton zaj, fáradtsághoz, szemszárazsághoz, fejfájáshoz, és ízületi panaszokhoz vezet.
Beszéljünk a komfortelméletről! Mi szükséges egy egészséges épület komfortjához?
Megfelelő közérzet - mely az emberek és a zárt enteriőr környezet (lakóterek) közötti szubjektív kapcsolaton alapul
Kellemes hőérzet – melyet az alábbi tényezők befolyásolnak:
- az enteriőr levegőjének hőmérséklete,
- az enteriőr levegőjének relatív páratartalma,
- az enteriőr egyéb felületeiből (fa, fém, stb.) adódó hőmérsékleti sugárzás
- a levegő mozgása az enteriőrben,
- a viselt ruházat milyensége (szellőzés, vagy befülledés szempontjából).
Minőségi belső levegő - mely mentes:
- vegyszerkipárolgásoktól (bútorok, festékek, lakkok, tisztítószerek),
- szálló, lebegő részecskéktől (pollen, por),
- baktériumoktól / vírusoktól (nem karbantartott klímák / betegség),
- gombáktól (nedvesedés, penészedés).
Akusztikai komfort
- egy lakás / iroda lehet hangos és zajos. Előbbi pl. a hangos beszéd, vagy zene, utóbbi a számítógép, a klíma, a ventilátor, vagy a hűtőgép működése által keltett zaj,
- emellett zavaró zaj érkezhet az épületen kívülről is, a nyílászárókon, vagy a gépészeti csövek által kintről a belső terek felé vezetve.
Vizuális komfort
- az un. vizuális komfortunk rendkívül szoros kapcsolatban áll állandó környezetünkkel (otthonunk, munkahelyünk) hiszen annak látványa egyértelműen pozitív vagy negatív irányba befolyásolja elégedettségünket és ezáltal komfortérzetünket,
- vizuális komfortunk egyik legnagyobb befolyásoló tényezője a fény.
Hogyan tehetjük a szó valódi értelmében KOMFORTOSSÁ otthonunkat?
Az egyik leghatékonyabb mód a szellőző rendszerek betervezése, amit 2021. január elsejétől már jogszabályok is előírnak. A jogszabály megszabja a légcserét és annak mértékét, amit már nem elegendő ablakokkal biztosítani, hanem arra már kötelezően mesterséges szellőztetéssel kell rásegíteni.
Maga a szellőztetőrendszer egy egyszerű „adok-kapok” elv alapján működik. Amennyi levegőt kívülről befúj a rendszer, annyit is szív el az enteriőrön belülről. Egyik sem megy a másik rovására, a kiegyensúlyozottság alapkövetelmény.
A Lindab professzionális szellőző rendszerei teljes és részleges szellőztetésre, álmennyezetben, padlóban, födémben, vagy padlásterekben egyaránt kialakíthatók.
A készülékek a beüzemelésétől kezdődően, napi 24 órában folyamatosan, huzatmentesen, állandó hőmérsékletet tartva maximális fordulaton is mindössze 40-44 decibeles zajszintjükkel folyamatosan biztosítják a friss, tiszta, szűrt levegőt.
A szellőző rendszer enteriőrben megjelenő Lindab Airy dekor légszelep, előlapja a vizuális komfort igényt is maximálisan kielégíti, hiszen ötféle alapszínével, egyedi színre festhető változatával, valamint változatos formáival bármilyen belsőépítészeti designhoz tökéletesen igazodik.
#Lindab #beltérikomfort #szellőztetés #szellőztetőrendszer #egészségesépület #egészség #allergia #asztma