- A beltéri levegő minőségét befolyásolják az emberek, a bútorok és az építőanyagok is.
- Több ezer különféle háztartási termék, valamint az emberek és az építőanyagok is szennyező anyagokat (VOC – illékony szerves vegyületek) bocsátanak ki, amelyek jelen vannak a beltéri levegőben. A túl magas VOC-szint növelheti a rák, valamint a máj-, vese- és idegrendszeri károsodások kockázatát.
- Egy másik szennyező típus a részecske (por). Ezek méretükben (PM1, PM2.5, PM10) és egészségre gyakorolt hatásukban is eltérnek. A megfelelő szűrőkkel ellátott szellőztetőrendszer képes ezeket a részecskéket kiszűrni.
- A túl magas szén-dioxid (CO₂) szint gyakran okoz fejfájást és koncentrációzavart.
Egy zárt, szellőzés nélküli tárgyalóteremben már 10 perc alatt kritikus szintre emelkedhet a CO₂-szint. (Ajánlott maximális érték: 1000 ppm)
Egy egyfős iroda szellőzés nélkül akár 15 perc alatt is elérheti ezt a határértéket.
Belső levegőminőség
Mindenkinek joga van a tiszta levegőhöz!
A légszennyezés korunk egyik legnagyobb globális környezeti és egészségügyi kihívása. A beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a kültéri levegő. Ez azt jelenti, hogy sokkal nagyobb az asztma és más légzőszervi megbetegedések kockázata, ha rossz levegőminőségű épületekben tartózkodunk. Ráadásul a gyermekek még érzékenyebbek ezekre a hatásokra.
Miért fontos a belső levegőminőség?
- Életünk 90%-át zárt térben töltjük
- Átlagosan napi 21,6 órát töltünk zárt térben – ez élettartamunk során nagyjából 628 992 órát jelent.
- Életünk 58 évét otthon töltjük, ebből 27 évet a hálószobában.
- Percenként 8–10 liter levegőt lélegzünk be – pihenés közben ez 6 liter, míg testmozgás közben akár 100 liter is lehet.
- 3 hétig élhetünk étel, 3 napig víz nélkül – de levegő nélkül mindössze 3 percig.
- A beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a kültéri levegő.
Hogyan befolyásolja a beltéri komfort az egészséget és a komfortérzetet?
- A rossz minőségű beltéri levegő gyakran okoz fejfájást, koncentrációzavart, valamint rövid távú tüneteket, például szem-, torok- és bőrirritációt. Hosszú távon allergiához, légzőszervi megbetegedésekhez vagy akár daganatos betegségekhez is vezethet.
- A betegszabadságok száma akár 50%-kal is csökkenthető a beltéri komfort javításával.
- A legtöbben akkor érzik magukat komfortosan, ha a hőmérséklet 20–24 °C között van.
- A beltéri komfort megítélését számos tényező befolyásolja: az öltözetünk, a hőmérséklet, a levegő minősége, a páratartalom, valamint a környező felületek hőmérséklete.
- Már 0,2 m/s sebességű légmozgást is huzatként érzékelünk.
Szűrés
A szűrés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni! Az emberek életük nagy részét zárt térben töltik – nemcsak otthon, hanem irodákban, iskolákban, éttermekben, bevásárlóközpontokban vagy mozikban is. Magától értetődő, hogy a tiszta beltéri levegő alapvető fontosságú a teljes lakosság egészsége szempontjából, különösen a veszélyeztetett csoportok – például a csecsemők, gyerekek vagy idősek – esetében.
Egészséges beltéri komfort
Beteg Épület Szindróma
A Beteg Épület Szindróma (Sick Building Syndrome, SBS) olyan jelenség, amikor az épületben tartózkodók különféle egészségügyi panaszokat vagy kellemetlenségeket tapasztalnak, amelyek közvetlenül az ott eltöltött időhöz köthetők. A tünetek közé tartozhat a fejfájás, szédülés, fáradtság, légúti problémák, valamint a szem, orr vagy torok irritációja.
A jelenség hátterében gyakran a nem megfelelő beltéri levegőminőség, a rossz szellőzés áll. A megfelelő szellőztetés biztosítása, a levegőminőség javítása és a korszerű gépészeti rendszerek és megoldások elengedhetetlenek az SBS megelőzéséhez és enyhítéséhez.
Blog
Tudjon meg többet a belső levegőminőségről és a megfelelő szellőztetésről a blogbejegyzéseinkből!