Fő tartalomhoz
Lindab Logo
Choose languge

Építési szabályozások

Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján:

1. A belső hőmérsékletre vonatkozó előírások

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tervezésnél a belső hőmérsékletre vonatkozóan az alábbi táblázatban levő hőmérsékleteket kell figyelembe venni. Megfelelő megoldás az MSZ EN 15251 szabványban levő légállapot követelmények alkalmazása is.
Általános esetben az alábbi 1. táblázat tartalmazza a hőmérsékletet és a beszabályozási tartományt.

Az épület vagy a helyiség funkciója

A minimális belső hőmérséklet

fűtésnél, °C

Hőmérséklet tartomány

fűtésnél, °C

A maximális belső hőmérséklet

hűtésnél, °C

(amennyiben van gépi hűtés)

Hőmérséklet tartomány

hűtésnél, °C

Lakóépület, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek (szobák, étkező hálószoba stb.)

20

20-25

26

23-26

Lakóépület: egyéb helyiségek (konyha, tároló stb.)

16

16-25

Iroda (cellás vagy egyterű)

Konferenciaterem

Előadó, osztályterem

Étterem/büfé

20

20-24

26

23-26

Óvoda

22

22-24

26

23-26

Áruház

16

16-22

25

21-25

Megjegyzés: A táblázatban levő hőmérsékletek operatív hőmérsékletet jelentenek.

1. táblázat: Az épületgépészeti rendszer tervezéséhez figyelembe vehető légállapot adatok

2. Az épület szellőző levegő igénye

2.1. Nem lakó funkciójú épület

Légtechnikai rendszer esetén, folyamatos emberi tartózkodásra használatos helyiségben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget az alábbi összefüggéssel lehet megállapítani alacsonyan szennyező épületet figyelembe véve. Ettől eltérő igényeket a tervezési programban kell rögzíteni.

Összes légmennyiség:

qtot = n x 25,2 + A x 2,52

   

(V. 1.)

           

qtot:

összes szellőző levegő,

 

[m3/h]

 

n:

személyek száma

     

személyenkénti szellőző levegő igény:

25,2

[m3/h/fő]

 

A:

az épület hasznos alapterülete,

 

[m2]

 

épületemisszió miatt szükséges szellőzés:

2,52

[m3/h/m2]

 

A belső térben a CO2 koncentráció a külső tér levegőjéhez képest maximum 500 ppm-mel lehet magasabb.

Alacsonyan szennyezőnek minősül az az épület, ahol a burkolatok és a berendezések alacsony emissziójú anyagok (pl. kő és üveg), továbbá olyan anyagok, amelyek kielégítik a következő feltételeket:

a) TVOC emisszió

< 0,2

[mg/m2h]

 

b) Formaldehid emisszió

< 0,05

[mg/m2h]

 

c) Ammónia emisszió

< 0,03

[mg/m2h]

 

d) IARC emisszió

< 0,005

[mg/m2h]

 

e) Az anyagnak nincs jellegzetes szaga (az anyag szagával elégedetlenek aránya 15% alatti)

2.2. Lakóépület

Légtechnikai rendszer esetén, az alábbi helyiségekben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget a 2. táblázat szerint lehet megállapítani.

(1.)

(2.)

(3.)

átlagos légmennyiség m2-re vetítve

nappali főre

hálószoba m2-re vetítve

m3/h,

m3/h/fő

m3/h,

1,5

25,2

3,6

2. táblázat: Friss levegő igény

A friss levegő mennyiséget ki kell számítani az (1.) oszlop szerint a lakás hasznos alapterülete alapján, a (2.) oszlop szerint a lakást használó személyek száma alapján és a (3.) oszlop szerint a nappali és a hálószoba alapterülete alapján. A három térfogatáram közül a legnagyobbat kell figyelembe venni.

2.3. *  Az energiaigény meghatározásánál figyelembe vett szellőzési levegő mennyisége nem lehet kevesebb, mint a 3. melléklet IV.1. táblázatban megadott érték.

2.4. *  Ha az épület tartózkodási zónájába bejuttatandó friss levegő mennyiségét szabályozott működésű hővisszanyerős vagy központi elszívásos szellőztetőrendszer biztosítja, akkor a rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek, de az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő frisslevegő-bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításánál nem szabad figyelembe venni.

3. A hőtermelőre vonatkozó előírások

3.1. Hőtermelő

Új épület létesítése esetében és meglévő épületben a fűtési rendszer cseréje esetében, ha földgáz az energiaforrás, akkor zárt égésterű kondenzációs kazán létesítése javasolt gazdaságossági számítás alapján. Meglévő épületekben az épület műszaki adottságaitól függően ettől el lehet térni.

3.2. A hőtermelő szabályozása

Ha egy épületben az egy rendszerről ellátott fűtött alapterület 100 m2-nél nagyobb, központi időjárásfüggő szabályozás alkalmazása kötelező, ez alatt javasolt. A kazán előremenő vízhőmérsékletét a szabályozás a külső hőmérséklettől függően a szabályozási görbe szerint állítja be.

4. A fűtési rendszerre vonatkozó előírások

4.1. *  Helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás

Új fűtési és hűtési rendszer létesítésekor az új épületeket olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes 12 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben önállóan szabályozható a hőmérséklet. Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelők cseréjekor kell beszerelni, ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők. Ha az épületben több eltérő tulajdonú épületrész található, javasolt az épületrészenkénti hőmennyiségmérés vagy költségmegosztó készülékek alkalmazása.

4.2. Beszabályozás, próbaüzem, átadás

A fűtési rendszereket a beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni:

a) statikus beszabályozó szelep alkalmazása esetén a tervezett térfogatáramok méréses beszabályozása és a szivattyú munkapontjának a beállítása kötelező. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni,

b) dinamikus beszabályozó szelep alkalmazása esetén a tervezett térfogatáramok szúrópróbaszerű ellenőrzése és a szivattyú munkapontjának a beállítása kötelező. A szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni.

A beszabályozás után tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a fűtési rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.

5. A használati melegvíz (HMV) rendszerre vonatkozó előírás

5.1. *  A cirkulációs szivattyú működtetése

Amennyiben a használati melegvíz rendszerhez cirkulációs rendszer tartozik, akkor biztosítani kell a cirkulációs szivattyú időprogram szerinti működtetését.

5.2. *  Beszabályozás, próbaüzem, átadás

A cirkulációs vezetékkel rendelkező használati melegvíz rendszereket a beszabályozási terv alapján kell beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni.

6. A légtechnikai rendszerre vonatkozó előírások

6.1. *  Hővisszanyerő

Lakótól eltérő rendeltetésű épületek esetén, amennyiben a légtechnikai rendszerben elszívásra és befújásra is légvezeték kiépítése történik, vagy amennyiben a légtechnikai rendszerben a levegő fűtésre kerül, akkor a légtechnikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerés működési hatásfoka legalább 65% legyen.

6.2. Ventilátorok energiafogyasztása

A ventilátor munkapontjának a maximális hatásfoknál kell lennie. A követelménynek megfelelő megoldást ad az MSZ EN 13779 szabvány előírásainak alkalmazása is.

6.3. Nyomásveszteségek

A ventilátor energiafogyasztásának csökkentése érdekében a légtechnikai elemek nyomásveszteségét korlátozni kell. A légtechnikai elemek nyomásvesztesége akkor megfelelő, ha nem nagyobb, mint a 3. táblázatban megadott érték. Megfelelő megoldás az MSZ EN 13779 szabvány „normál” előírásának teljesítése is. A „normál” kategória előírásánál nagyobb nyomásveszteségű elem is beépíthető, de ebben az esetben más légtechnikai elem(ek) nyomásveszteségének csökkentésével kell kompenzálni az eltérést.

Légtechnikai elem

Nyomásveszteség, Pa

Befúvó légcsatorna

300

Elszívó légcsatorna

200

Fűtő kalorifer

80

Hűtő kalorifer

140

Hővisszanyerő, H3*

150

Hővisszanyerő, H2-H1*

300

Nedvesítő

100

Mosókamra

200

Szűrő F5-F7**

150

Szűrő F8-F9**

250

HEPA szűrő

500

Gáz szűrő

150

Hangcsillapító

50

Levegő bemenet, kimenet

50

   

*H1-H3 osztály az MSZ EN 13053:2006 szabvány alapján

 

**Szűrőcsere előtti nyomásesés

 

3. táblázat: Légtechnikai elemek megengedett nyomásvesztesége

6.4. Légcsatornák légtömörsége

A légcsatornák megengedett maximális levegő veszteségének ajánlott értékei a 4. táblázatból olvashatók ki, de megfelelő műszaki megoldás az MSZ EN 12237 szabvány előírásainak teljesítése is. A légtömörséget a szerelés után a szerelőcégnek kell tanúsítania.

Statikus nyomás

[Pa]

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

1200

1500

1800

2000

 

A osztály

0.54

1.94

0.84

3.04

                       

Levegő veszteség

B osztály

0.18

0.65

0.28

1.01

0.37

1.32

                     

[l/s.m2] [m3/h.m2]

C osztály

0.06

0.22

0.09

0.34

0.12

0.44

0.15

0.53

0.17

0.61

                 
 

D osztály

0.02

0.07

0.03

0.11

0.04

0.15

0.05

0.18

0.06

0.20

0.06

0.23

0.07

0.25

0.08

0.28

0.08

0.30

0.09

0.32

0.01

0.36

0.12

0.42

0.13

0.47

0.14

0.50

4. táblázat: Légcsatornák megengedett maximális levegő vesztesége

6.5. Beszabályozás, próbaüzem, átadás

A légtechnikai rendszereket a beszabályozási terv alapján kell beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a mérési pontok min. 10%-át ellenőrizni kell. Tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.

  1. A hűtési rendszerre vonatkozó előírások

Szabad hűtést kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a külső hőmérséklet ezt lehetővé teszi. Amennyiben műszakilag lehetséges magas hőmérsékletű hűtés alkalmazása javasolt.

A hűtési rendszereket a beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át ellenőrizni kell. Tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.

Olyan helyiségek esetén, amelyeknek a bevilágító felületei 45°-foknál alacsonyabb szögben vannak, vagy 45°-on vagy annál magasabb szögben vannak és az északi tájolástól legalább 30°-kal eltérnek, hűtési rendszert kiépíteni csak abban az esetben szabad, ha bevilágító felületeken a hűtési üzemideje alatt gnyár<0,3 napsugárzás elleni hővédelem van biztosítva.